Szeretettel köszöntjük játékunkban!
A közelmúltban egy játékot indítottunk a facebookon, mellyel célunk, hogy jobban megismerhessék az érdeklődök Balástya történetét.
Az alábbiakban a válaszokat tesszük közzé.
20. kérdés
Mai kérdésünk, mely egyben az utolsó márciusban, a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik. Egy kis részlet, Hódossy Zoli bácsi helytörténeti írásából: „Nagy készülődés előzte meg húsvét másnapját. A lányok, asszonyok temérdek tyúktojást megfőztek és festettek házi módszerekkel pirosra, kékre, zöldre, sárgára, lilára. A színezést nem gyári festékekkel végezték, hanem természetes alapanyagokból állították elő.”
Soroljanak föl néhány természetes alapanyagot!
pl. Vöröshagymahéj, vörös-káposzta külső levelei, lilahagymahéj, cékla héja, teafű.
19. kérdés
Az „Őszeszik” elnevezésű terület, melyik kapitányság természetrajzi egysége volt?
A Balástyai kapitánysághoz tartozott
18. kérdés
1849 után a legnagyobb horderejű változás a szegedi határban, hogy kialakultak a tanyai igazgatás és rendészet polgárias intézményi.
Hogyan nevezzük ezeket a „közigazgatási” egységeket?
Hány ilyen működött Felsőtanyán 1873-ban?
8 kapitányság
17. kérdés
Balástya történetének egyik kiemelkedően fontos forrása a katonai térképek. A II. József-féle Első Katonai Felmérésében feltűnik Balástya területe Kistelek puszta délkeleti szomszédságában.
Melyik kapitányságokat nevesíti a térkép?
(a térkép forrása: Felsőtanyától Balástyáig)
Nincsenek jelölve kapitányságok
16. kérdés
Az Őszeszéki-tó és környezete az alföldi szikesek jellegzetes tagja. A terület beleesik a Tisza menti madárvonulások útjába. Élőhelyei változatos fészkelési, táplálkozási és szálláslehetőséget kínálnak az itt élő madaraknak. A szegedi TIT Madártani és Természetvédelmi Szakkör és a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja kb. 10-15 év rendszeres megfigyelés alapján alkotott képet a terület madárvilágáról.
Melyik madárra gondoltam?
A nyílt víztükör nádszegélyében fészkel. Fészkelése április legvégén, május első felében kezdődik. A fészekalj 5-7 tojásból áll. A hím és a tojó is üli a fészekaljat. A fiókák kikelésük után képesek követni szüleiket. Elsősorban hallal táplálkozik, de fiókanevelés idején főleg rovarokat zsákmányol, esetenként növényi táplálékot is fogyaszt.
Nevét a fejen található, jellegzetesen felmeredő dísztollairól kapta, mely csak az öreg madarakon figyelhető meg kora tavasztól nyár végéig.
Búbos vöcsök
15. kérdés
A belvizek Felsőtanya területén is gyakran okoztak károkat. „…. rendkívül vízbő esztendő volt, s a korábbi évekről el nem oszlott belvizek olyannyira felduzzadtak, hogy Felsőtanyára csak kerülőutakon lehetett eljutni. A tanyák közti vizeknek olyan folyásuk volt, hogy rajtuk csónakkal is lehet közlekedni. A fehértói és fertői vizek vizek lecsapolására a mérnöki tisztség tervet dolgozott ki, a kiszárítás költségvetését is mellékelve. El is indult Fehértó csatornázási ügye.
Melyik évben történt?
1871-ben
14. kérdés
„(A Délmagyarország munkatársától.) A felső- tanyái árvízről a legfantasztikusabb hírek jelentek meg. Egyes híradások szerint a szegedi tanyák és a pestmegyei területek népe a nagy mennyiségben özönlő vadvizek miatt valósággal háborúra készül egymással. Annyi tény, hogy a helyzet igen súlyos a felsőtanyai határban.
Amint legutóbb beszámoltunk róla, nagymennyiségű víztömeg rendszertelenül ömlik át a szegedi határba és az illetékesek megállapítása szerint Pest-megyében tényleg történtek szabálytalan csatornázások.”
Melyik évből való az újságcikk?
1937-ből.
13. kérdés
A szélesen elterülő Fehértó sziksóstó, a mellette fekvő területek meg szikes terméketlen földek. Egy valamire mégis hasznosíthatók. Hasznosítás céljából a város rendszeresen haszonbérbe adta ezeket a szikes területeket.
Milyen céllal hasznosították ezeket a területeket? Mihez használták fel ezt a nyers alapanyagot?
Sziksöprés céljából hasznosították, a sziksóból pedig szappant főztek.
12. kérdés
Március 22. a víz világnapja. A héten vízzel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Találtam egy cikket a Délmagyarország egyik, 1941. júniusi számában, ami arról ír, hogyan született az Őszeszéki-tó elnevezés.
Mai kérdésünk, mire utal az Őszeszék elnevezés?
Családnév, a cikk szerint Ősz herceg birtoka volt itt valamikor a 12. században.
11. kérdés
A Kapitánysági iskolát 1937-ben adtak át. Az 1941/42-es tanévtől bevezették a felső-tagozatos oktatást (7-8. osztály). A hatodik osztályt elvégzett tanulók a mezőgazdasági iskolában voltak kénytelenek folytatni a tanulmányaikat, azért, hogy az ne néptelenedjen el teljesen. Az 1946/47-es tanévtől a Kapitánysági iskola a Felső-központi iskola körzeti tagiskolája lett, osztatlan formában csak alsó tagozatos tanítókat tanítottak. Ki volt az iskola utolsó tanítója?
Horváth Andrásné
10. kérdés
Szegedi Friss Újság, 1929.május 12.
„Szombaton délután fél 5 óra tájban kedves, megkapó látványban voltrészük azoknak, akiknek véletlenül a ………………..-téren vitt keresztül az útjuk. A felsőtanyai leány- és fiúnövendékek, tanítóik vezetésével a ………….. szobornál rögtönzött ünnepséget tartottak, amelyben nagyon sok felnőtt is részt vett… A szép ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. A növendékek ezután újból sorba állottak s egyenesen a pályaudvarra mentek s visszautaztak Felsőtanyára.”
Kinek a szobránál tartottak rögtönzött ünnepséget a gyerekek? A város természetesen Szeged.
Kossuth Lajos szobránál, a Klauzál téren.
9. kérdés
Melyik iskolára gondoltam?
A ………………….. iskola azon tíz új tanyai iskola közé tartozik, amelyek 1908. szeptemberében kezdték meg működésüket. Az egytantermes, tanítói lakással ellátott épületet népnyelven „kűiskolának” nevezték. Első tanítója Lédermüller Gyuláné volt. Az 1922/23-as tanévben keresztet állítottak az iskola elé. Wéner Lajos tanító kulturális előadásokat szervezett annak érdekében, hogy a kereszt felállításához szükséges 600 ezer korona összegyűljön…
Gallyasi iskola
8. kérdés
Az alsóbalástyai iskola építéséhez a telket Fogas József és felesége, Erdélyi Anna adományozták. Pontosan nem ismert, mikor épült fel az iskola, de feltételezhető, hogy az 1857/58-as tanévben már folyt itt tanítás. Az iskola elő tanítója Fekete Lázár volt.
Ki volt az iskola védőszentje?
Szent Lipót volt az iskola védőszentje.
7. kérdés
Melyik tanévben kezdte meg működését a mai általános iskolánk elődje? Ki volt az első tanító?
Melyik tanévben kezdte meg működését a mai általános iskolánk elődje? Ki volt az első tanító?
1894/95-ös tanév. Tanító Barabás Gergely
6. kérdés
A héten a felsőtanyai iskoláztatás kérdéskörével foglalkozunk.
Az 1830-as évek végétől a módosabb gazdák magántanítókat fogadtak gyermekeik taníttatására. Szeged városa az 1840-es évektől hét „ingyenes” úgynevezett fiókiskolát működtetett a tanyavilágban.
Hány iskola működött ezek közül Felsőtanya területén, mi volt az elnevezésük?
Egy iskola működött, a Gémes tanya iskola
5. kérdés
„Szivós, meleg ölelkezés volt a vasárnapi, az egymástól mérföldekre lakó testvérek: Szeged város és a Felsőtanya népe között. A belterület lakossága, a városi nép osztozni akart a tanyai polgárság örömében; fölkerekedett s nagy tömegben, magas vendégeivel együtt kirándult a «Balástyá»-ra, hogy jelen lehessen minden részén annak a nagyszabású ünnepélynek, mely mellett fölavatták, rendeltetésének átadták az uj felsőtanyai közigazgatási központot.” (Szegedi Hírmondó, 1891. október 27.)
Felsőtanya 1950-ben vette fel a Balástya nevet. Hogyan lehetséges, hogy a korabeli újság mégis így nevezi településünket?
Azért említette a korabeli lap Felsőtanyát Balástyaként, mert a Balástyai-kapitányság területén épültek fel a központi épületek.
4. kérdés
Még mindig Felsőtanya avatásával kapcsolatos a kérdés, hiszen hatalmas ünnepség volt. A korabeli lapok beszámolója szerint 5-6000 ember vett részt rajta. Természetesen Felsőtanya népe a vendéglátásról is gondoskodott. Mi volt az ebéd?
A Vasárnapi Újság beszámolója szerint „ A hatalmasan széthúzott szolgafákon, szabadtűzön, régiprakszis szerint vagy 24 bográcsban fő lassan a kitűnő….”
Birge paprikás volt az ünnepi ebéd Felsőtanya átadó ünnepségén.
3. kérdés
A mai kérdésünk ismét Felsőtanya avatásához kapcsolódik. Az ünnepségen jelen volt a 19. századi magyar festészet egy nemzetközileg elismert alakja is, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbb élő festőnek tartottak. Gyakran csak festőfejedelemként is emlegetik. Ki volt a festő, s melyik híres festményében köszön vissza biztosan legalább egy felsőtanyai arc? Esetleg arra is tudjuk a választ ki volt ez a szerencsés ember, akit halhatatlanná tett ez a kép?
Munkácsy Mihály volt a festőóriás, aki részt vett Felsőtanya avatóünnepségén. A Honfoglalás című festményén jelent meg biztosan Barna János arca.
2. kérdés
Mikor volt Felsőközpont hivatalos átadó ünnepsége?
Felsőtanya hivatalos átadó ünnepsége 1891. október 25-26-án volt.
1. kérdés
Ebédelt-e József királyi herceg Felsőtanyán? Ha igen, hol és milyen alkalom kapcsán?
Igen, ebédelt. Az első világháborús emlékmű avatásakor, a Benkő-féle vendéglőben.
